Na, akkor, drága jó sztrovacsekok, lássuk csak, mi van mára a TolmatschStory-s rekeszben. Majd a Drugics jócimbora sztrovacsek kedvenc lét…, szóval a lét aztat én nagyon szeretem és becsülöm, na, szóval a Melanie (puff, kimondtam, de ezért csak nem ver meg talán ez a Hallgatag, viszont nagy pofozós szakállfestő) ragasszon rá kedvére való cimkét. Említettem már valahol, hogy ott voltunk a Duna InterContinentalban (ja, akkor még ezt hítták annak, ami itten lácc, és akkori pénzben 16 ezerér' lehetett benne végiginni egy éjszakát, de ezt a külügy fizette, mer', éppen oszlóban volt a Varsói Paktumszerződés, és ez nekik minden pénzt megért). Sőt, készítettünk ott egy saját tacepaót is ez alkalomból „Oszlatóék” címmel, ennek a közreműködők között egész nagy sikere volt, mer´hogy mindenki beleírhatta a saját marhaságát is. A főcím az úgy szólt, hogy „.. ha már nem ringathattuk a bölcsőt, legalább a koporsóra hadd vessünk néhány göröngyöt!”. Hát, mi, a ferdítőtolmácsok, a következő jó nagy göröngyöt vetettük: Nekünk kellett elkészíteni a ZáróJegyzőKönyvet vagy micsodát, méghozzá sok-sok példányban és természetesen oroszul. Ennek az utolsó oldala – gyakorlatilag a külügy- és honvédelmi miniszteri aláírások – valahogy úgy kezdődött, hogy „.. a külügy- és honvédelmi miniszteri bizottság főtitkára bejelenti a Varsói Szerződés feloszlását, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak…” vagy ilyesmi, aztán ezt követték az aláírások, persze oroszul volt az egész, és mindegyik úgy kezdődött, hogy „Za….”. Ez a „Za…” viszont azt is jelenti, hogy „nevében, részéről”, meg azt is, hogy „…-ért”. Na, úgy döntöttünk, hogy ezzel a szójátékkal egy kicsit elszórakozunk, ennek következtében csináltunk egy „Saját szerkesztésü” valamelyest kiegészített és átalakított Utolsó Oldalt, ami viszont valahogy úgy szólt, hogy: „A tanácskozáson elfogadták jelen Jegyzőkönyvet, amelyet nem hoznak nyilvánosságra. A PTT főtitkára felhajtott: a Bolgár Köztársaságért (.. nevében) egy üveg rákiját …………….. a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságért (…nevében) egy üveg borovicskát ……….. a Magyar Köztársaságért (…nevében) egy üveg pálinkát ………. a Lengyel Köztársaságért (…nevében) egy üveg zubrovkát ………… Romániáért (…nevében) egy üveg cujkát ……… a Szovjetunióért (… nevében) egy üveg vodkát ……….. Ezután a vezetés nélkül maradt Varsói Szerződés véglegesen szanaszéthullott. Ezt követően a ferdíítők kitelepített csopoprtja megivott Egy Hordó Sört – Mindenkiért! Budapest, 1991. február 25-én” A nagy poén pedig az, hogy a külügyérek csináltak egy pluszpéldányt, rárakták a nagy Külügyminisztériumi pöcsétviaszplajbászt és ezt az „Utolsó Oldalt” becsempészve szintén aláíratták a többivel együtt!!!! Hiába könyörögtünk, hogy adják nekünk, hiszen mi követtük el, túróst! Azt mondták, hogy jó lesz nekik is a „diplomáciai ritkaságok archivumába”. Ha valakinek módja van, akkor náluk keresse – de, hogy mennyit ér ez ma, azt nem is tudom. Hukk! Wágner úr (az okmányhamisító, aki Egy Pofa – akár virtuális - Sörért az igazi történelmet is bármikor elmeséli nektek) Tolmatsch Sztorik