Há', így Karácsony és Szilveszter között, eszembe jutott valami, amit mint vén obsitos hüjekotona-szartolmács elmesélnék nektek, mégpedig a

VK Hadműveleti DíszRiadó Tablóról

A Hun-Véd-Hun-nem-Védségnél, de más kotonaságnál is egy időben nagyon divatban volt a riadózás, enélkül nem is lehetett volna kotonáskodni, ha kellett, ha nem, időnként jött valami góré és tervszerűen (előre be volt tervezve a váratlanság) elrendelte a Riadót. Akkor mindenki elkezdett rohangálni, fegyver- és anyagfelvételezni, pakolászni, málházni, rendeződni, aztán vagy kitelepülni valami RiadóKörletbe, vagy nem kitelepülni, hanem várni, amig az egész marhaságot lefújják. Ezt a mókát csinálták mindenütt, a csapatoknál és mindenféle parancsnokságoknál, háttérintézményeknél egyaránt, eképpen vili, hogy a HM és főleg a Vezérkar sem maradhatott ki belőle, mer'hogy teljesen természetes volt az, hogy a gaz ellen az csak úgy fogja magát és hirtelen háborúzni támad kedve, hírszerzés, felderítés, diplomaták, kémek és szputnyikok semmit sem vesznek észre, csak úgy teljesen váratlanul itt terem az ellen és máris oda az egész cucláger, beleértve a legvidámabb barakkot is.

Szóval, az ilyen hamiskártyás trükkökre időben föl kell készülni, sőt, a hirtelen váratlanságot gyakorolni köll. Ment is ez a móka szépen és rendesen, ahogy ill, jött a riadóparancs, mindenki kiugrált az ágyikójából, aztán rohangált ész nélkül, vagyis ahogy az elő volt írva ősidők óta. Persze időközben nagyot fejlődtünk, korszerűsödtünk, megjelent az Automatizálás és VezetésGépesítés, helyenként Díszes Plékkel, másutt viszont csak amolyan Helyzet- és Állapotrögzítő és Nyilvántartó Rendszerekkel, magyarul bazi nagy fali tablókkal, sok-sok kapcsológombbal és színes lámpácskával. Vili, hogy a Vezérkarnál a Hadműveleti Ügyeletesnél is elhelyeztek egy ilyen óriási Tablót, na még nem LED-est, azt még nem találták fel akkoriban, de viszont nem olyan mechanikust, mint amilyen a pályaudvaron, vagy a reptéren volt, mert az kattogott-csattogott, s ezáltal nem volt eléggé korszerű, hanem megoldották mindezt sima kis izzókkal, mint a karácsonyfa-lámpasornál.

Ha erre ránézett a HDM ügyeletes, akkor rögtön látta, hogy ki van benn (amint bejött valaki, az a folyosón tekert egyet a kapcsolón és benn kigyulladt a megfelelő szinű lámpicsku), ki van vezényelve valahová (megint csak más szinű lámpa), ki van szabadságon, ki beteg, ki az, aki még nem ért be (vili, hogy mindegyiknek más szinű fény járt). Ezeket mind "naprakészen" kellett tartani, vagyis manuálisan végigtekerni a kapcsolókat és beállítgatni az automatizált harckészültségi helyzetállapotot személyre szólóan, mégpedig kézírással vezetett és naponta beadott hadrafoghatósági napló alapján

Erre a nagyon-nagyon korszerűsített vezetésgépesítési izére jó sok pénzt költöttek és amikor elkészült akkor nagyon-nagyon büszkék voltak rá, mutogatták is mindenféle külföldi (varsói) küldöttségeknek és főgóréknak, többek között a varsói főmarsallnak is. Az megcsodálta, megértően bólintott, majd legyintett egyet és megjegyezte:
- Igen, nálunk is játszadoztak valamikor ilyenekkel....

Nos, engemet is, mint hüjekotona-szartolmácsot (nehogy kihagyják a buliból) időnként beosztottak ilyen VK Hadműveleti Ügyelésre, na nem egyedül azért, mert annyira nem bíztak bennem, hanem igazi had(d legyenek)mű-vészek közé, hadd legyek igazi vész közöttük. Mindez pedig történt Karácsonykor, amikor minden normális ember otthon esz és isz. Épp ezért én együtt éreztem sorstársaimmal és gondoskodtam arról, hogy a szegény ügyelőknek meglegyen a kis karácsonyi hangulatuk - behoztam egy olyan kis műanyag fenyőfácskát, rápakoltam a szép pici díszeket, odaraktam a nagy és csicsás RiadóTabló elé, majd fölkapcsoltam valamennyi lámpát, legyen má' egy Lyó Kis- és Nagykarácsonyi filingje. Világított is a cucc rendesen, az összes izzó ízzott...., egy kivételével - kiégett a Vezérkari Főnök Első helyettese (aki ezt az egész VezetésGépesítési csicsát leginkább patronálta).

Há', ahogy az Aljasság Törvényében meg van írva, ebbe a karácsonyi hangulatba ki rondított bele váratlan érkezésével? Vili - a VKF első helyettese.
- Szépen elvannak itten, - jegyezte meg miután megcsodálta a Hadmúveleti RiadóTablót díszkivilágításban, - a karácsonyfát ki hozta be? Fogadok, hogy magának volt az ötlete...

- Igen, altábornagy elvtárs, - vallottam be, - én gondoskodtam az ünnepi hangulatról, meg aztán ennek a DíszTablónak is legyen valami értelme...

Az altábornagy csúnyán nézett rám. A többiek elfordultak, hogy ne lássa a széles vigyorukat.

- És az én adataim miért nem látszanak? - bökte ki a saját fénysorát a generális.

- Kiégett a lámpa.

- Intézkedjenek!

- Nem tudjuk, hogy kihez tartozik ez a komoly teknika, a híradókhoz, a REVÁ-hoz (Rendszerszervező Vezetésgépesítési és Automatizálási szolgálat), vagy csak simán a HM villanyszerelőkhöz...

- Derítsék ki! Intézkedjenek! Tegyék rendbe! Rendnek kell lenni! - mondta nem túl kedvesen, majd távoztában eszébe jutott, hogy ünnepi szolgálat van, ezért hozzáfűzte, - nyugodt szolgálatot, kellemes ünnepeket.... Ezt meg azért oltsák le, most nem lesz riadó...

A VK Hadműveleti DíszRiadó Tabló fényei kialudtak, de az ügyelet még egy ideig hangosan röhögött, viszont mindenki örült annak, hogy az ünnepek alatt nem várható a betervezett hirtelen váratlanságos hadbalépés...

Valamiért nem kedvelte a főnökség az ötleteimet, mondták is, hogy "legszívesebben az összes tolmácsot elzavarnák..., de sajnos szükség van rájuk - ők a szükséges rossz"...


Tolmatsch Sztorik